átváltás akadálymentes nézetre
1. kép

Szakkörök

Komplex tehetséggondozás a Földes Ferenc Gimnáziumban

NTP-INNOV-21-0050

Ha a kedves érdeklődő végiglapozza a Földes Évkönyveit, figyelemmel kíséri Facebook oldalainkat fotók ezreivel és filmek tucatjaival találkozhat, ez a fajta filmes, képi és írott dokumentálása gimnáziumunk igen gazdag tudományos, kulturális és sportéletének a szakkörünk egyik, de korántsem egyetlen tevékenysége.

 

Nézzük végig közösen mi mindennel foglalkoztunk, milyen értékeket őriztünk, mentettünk és teremtettünk az elmúlt majd’ egy évben, haladjunk 2021 novemberétől időrendben:

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékezve, a történelemórákon azt a megrázóan szép filmet tekintették meg, iskolatársaink, melyet néhány éve készítettünk. Egy akkori diák dédnagymamája, özv. Sári Albertné Béres Erzsébet mesélt nekünk. A 93 éves Erzsike néni a malenkij robot túlélője, évtizedekig hallgatott azokról a szörnyűségekről, amelyeket fiatal lányként átélt, de ebben a filmben a dédunokának és nekünk mesélt.

Folytattuk az audiovizuális emlékgyűjtést is. Az 1950-es évekről és 1956-os emlékeiről mesélt a műhely tagjainak Molnár Györgyné Dr. Etlényi Edit. Az interjúról részletesebben az Évkönyv Emlékhíd generációk között pályázatot bemutató fejezetben szólunk.

 

Galambos Dávid 10. C-s műhelytag is készített egy kedves kisfilmet, Minden szava arany címmel egy szépkorú rokonával.

Decemberben Christmas-partyt tartottunk. Régi hagyományunk, hogy ezen a napon diákjaink változatos produkciókat mutatnak be a tanult idegen nyelven. Az angol német, francia és orosz nyelven előadott versek, énekek mellett táncok, újragondolt német nyelvű Piroska és a farkas-film és az ünnepkörhöz kapcsolódó Kahoot-játék is színesítette az előadást. A Christmas-partyról sok-sok képet készítettek a média szakkör tagjai, Péderi Gabriella és Traczik Dorina, film is készül Hatvani Eszter és Galambos Dávid jóvoltából.

2022-ben egész hetes programmal készültünk a magyar kultúra napjára. A fennmaradt kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 199 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be szent dalunk, a Hymnusz megírását. A Földesben erre az eseményre ezen a héten több programmal, rendezvénnyel is emlékeztünk. Mi, itt a Földes Ferenc Gimnáziumban nemcsak ezen a napon, hanem az esztendő minden napján hivatásunknak tekintjük a tehetségek felismerését, gondozását, segítését, olyan lehetőségek megteremtését, ahol az alkotó szellem, a művész megmutatkozhat. Kiállításaink mellett ilyen lehetőség a földesisták számára például az iskolaújságban, a Téglában való publikálás. Miért kapta éppen ezt a nevet, kik a szerkesztők, alkotók? A média szakkör által készített kisfilmben minderre választ kaphatunk.

A médiaműhely egyik fő vállalása az értékőrzés, értékmentés, a régi mesterségek megismerése. Egy mára már ritka foglalkozással, a kosárfonással is megismerkedtünk. Makkai Zsóka Gránátalma-díjas népi iparművész bevezetett minket a kosárfonás rejtelmeibe, a különleges szakma múltjával, jelenével, szakkifejezéseivel és alapfogásaival is megismertetett minket.

Lassan az is hagyomány az iskolánkban, hogy Márta Elzita tanárnő, keramikus irányításával kerámiafoglalkozáson vehetnek részt a hetedikes földesisták. Az így elkészült műalkotásokat tanárnő később kiégeti és az alkotók ajándékba meg is kapják.

Egy különleges filmet, verses összeállítást is készítettünk, Titkos helyeken címmel a 11. A osztályosai előadásában. Valóban, gyönyörű - és felújításra váró - iskolánk legtitkosabb zugaiban forgattunk. A film operatőre, vágója és rendezője, a média szakkör tagja, a szintén 11.A-s Hatvani Eszter volt.

Néhány „így készült kép”:

A titkos helyeken film 11. A-s alkotóival - kicsit jutalomként - különleges élményben volt részünk, egy remek hangulatú főzősuliban jártunk, Palácsik Attila és Mandzák Béla séfek irányításával nagyon finom ételeket készítettünk és fogyaszthattunk el. Különleges mesterfogások, remek történetek, nagy nevetések, jó csapat és finom ételek, mi kellhet még?

Földes Kulturális nap. Az országosan is elismert jógyakorlat 27 kategóriája a legváltozatosabb művészeti és tudományos ágakat öleli fel, mindenütt megmutatták tudásukat, tehetségüket a Földes diákjai. Hatalmas köszönet a fellépőknek, a felkészítő tanároknak, a diák- és tanárzsűrik tagjainak.

A tökéletes hangzást nagyban segítette, hogy megérkeztek azok az eszközök, melyekkel a Nemzeti Tehetség Program - NTP-INNOV-21-0050 "Komplex tehetséggondozás a Földes Ferenc Gimnáziumban" című pályázata – segíti iskolánkat.

Séta – játék – beszélgetés – nevetés – okos gondolatok – főhajtás és sok-sok, és még annál is sokkal több kultúrtörténeti ismeret, így összegezném a honismereti-, média- és fotószakkör tanulmányi kirándulását.
Első úti célunk Gödöllő volt, a buszon – ahogy a szakkör kirándulásain már régi hagyományunk – Erdődi István tanár úr és én, Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet tartottunk idegenvezetést. Meséltünk az 1933-as gödöllői cserkészdzsemboriról (szinte első kézből, nagyapám jelent volt fiatal fiúként), a gödöllői Grassalkovich-kastély történelemben játszott szerepéről, az épület- és a park jellegzetes stílustörténetéről is. Majd egy budapesti fotófesztivál nyitókiállítását, - Strand az egész világ - néztük meg, nemcsak fotósszemmel a Műcsarnokban. Izgalmas, gondolatébresztő és kicsit megosztó a kiállítás. Martin Parr, az európai kortárs fotográfia egyik legismertebb képviselője, a mindennapi élet jelenségeinek kutatója, krónikása. Főbb témái a rossz ízlés, a gyorsan változó értékek, a nemzeti sajátosságok, a sztereotípiák és a tömegkultúra ellentmondásai. Ha a képben a történetet és magunk másokról alkotott sztereotípiáit is látjuk, van miről beszélgetni a kiállítás kapcsán. Egyik tanítványom fogalmazta meg szellemesen: „Strand az egész világ és strandoló benne minden férfi és nő”. Maradtunk a modern gondolatok megvalósulásánál és következő állomásunk a Magyar Zene Háza volt, majd pedig egy kis időutazással a Millennium korával és a Városligetben található számos emlékével ismerkedtünk. Majd egy belvárosi sétával az Országházhoz és az Összetartozás Emlékhelyéhez érkeztünk. Belefért ebbe a gyönyörű napsütéses, virágbaborulós tavaszi kirándulásba múlt, jelen jövő, önfeledt játék (diák is, tanár is) a Magyar Zene Háza melletti zenei játszótéren csakúgy, mint gondolkodás a gyorsan változó és a tartós, nemzedékeken, nemzeten át fennmaradó értékekről.

A tehetség ünnepe – Földes-est a Miskolci Nemzeti Színházban.

Stílusvariációk címmel a Földes fotó- és média szakköröseinek fotóiból szerveztünk kiállítást a Földes Galéria folyosóján.

Fecske Csaba József Attila-díjas költő is a vendégünk volt. „A lepréselt virágok kertésze” ahogy egy beszélgetés során önmagát nevezte, nagyon sokat mesélt nekünk. Felidézte szögligeti gyermekkorát, költőként első szárnypróbálgatásait, kedves költőit, íróit. Olvastunk fel kedves verseiből, és beszélgettünk arról az elmélyült, önmagára figyelő különleges hangulatról, folyamatról, amiben megszületik egy költemény. Szó volt versformákról, rímekről, szép költői képekről, metaforákról és arról is, hogy ma már inkább szabadverseket és novellákat ír. A diákok kérdésére felidézte gyermekkorának, az 50-es éveknek nehézségekkel teli időszakát és azt is, hogy hogyan érkezett az 56-os forradalom híre a falujába.

Folytattuk – most csak kisebb csoportban - a Földes média- és fotószakkörének kultúrtörténeti séta programját. Deszkatemplom – Deszkatemető – Hősök temetője – Tetemvár volt az útvonalunk. Ez utóbbi név onnan ered, hogy az 1600-as évek első harmadában dúló pestisjárvány elhunytjait magasra hantolt tömegsírba temették, mely területet előbb Csontvár, majd Tetemvár néven illettek. A szép, kalotaszegi motívumokat őrző Deszkatemplomnál nemcsak a templom történetével, hanem a zsindelyezés mesterségével is ismerkedtünk. Az árnyas temető fejfái és családi kriptái is sok titkot őriznek, erről is meséltünk kollégámmal, Erdődi Istvánnal. A Hősök temetőjének történetét is megismertük, ide azonban ezen a sétán nem jutottunk be. Majd a Bábonyibércen, mintha nem is egy-két lépésre lennénk a nagyvárostól, idilli volt a táj. Annál elkeserítőbb látvány fogadott minket a visszautunk során, a Tetemváron. A valóság sok arcával ismerkedtünk, de fontosnak tartjuk, hogy a kultúrtörténeti ismereteken kívül, a szociális érzéket, az empátiát és a felelős gondolkodás képességét is erősítsük tanítványainkban.

Tehetségnap a Földesben. Szép hagyományunk a tanév végén az FFG Virtuózok koncert megrendezése. Most a zeneszámok között a Földes média és fotó szakkörének filmjei is bemutatásra kerültek. Több diákunk többszörös tehetség, hiszen a tudományok mellett a zene, az irodalom és a filmművészetekben is jártasak, sikeresek.

 

A 2022/23-as tanév ősze
Mi kötheti össze a Kárpát-medence kerámiáit és népi hagyományait Gül Baba rózsáival, a függőágyban heverő Ferenc Józseffel és az ’56-os forradalom emlékeivel? A Földes Honismereti, média és fotószakkörének értékőrző tanulmányi kirándulása Budapesten. A fő célunk az új Néprajzi Múzeum világviszonylatban is lenyűgöző gyűjteményeinek és új épületének megismerése volt. A „Megérkeztünk” című kiállítás mindannyiunkat lenyűgözött izgalmas sokszínűségével és szokatlan, de remek felépítésével, ahogyan a kerámiatér is. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek. Innen utunk a Rózsadombra, Gül Baba Türbéjéhez, majd a közeli térre, Mansfeld Péter emlékművéhez vezetett. Utunk során megismerkedtünk a Margit és a Szabadság híd történetével is, ez utóbbin gyalog sétáltunk át.

Sok tervünk vár megvalósításra, készülünk a kulturális napra, tervezünk kirándulást, további értékmentést, audiovizuális emlékgyűjtést és folytatjuk gimnázium életének fotós, filmes bemutatását is.
Nagy megtiszteltetés számunkra, az a felkérés is, hogy a Szülőföldünk honismereti periodikában mutassuk be tevékenységünket.
Nagy öröm számunkra, hogy a honismereti, média-és fotószakkör értékőrző, értékmentő és értékteremtő munkáját ebben az évben is támogatásra érdemesnek találta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az NTP-INNOV-21-0050 "Komplex tehetséggondozás a Földes Ferenc Gimnáziumban" nyertes pályázatunk részben a szakkör tevékenységét segíti, részben a Földes komplex tehetséggondozó jógyakorlatának, a Kulturális napnak a megvalósítását támogatja eszközökkel.

A Földes Honismereti és Médiaműhelyének filmjei megtekinthetőek az iskola honlapján a http://www.ffg.hu/tanuloknak/szakkorok oldalon.

Ezúton is köszönöm a honismereti és médiaműhely, valamint a fotószakkör tagjainak és mentortársamnak, Erdődi István tanár úrnak a közös munkát. Mindannyian nagyon várjuk, hogy folytathassuk azt. Reméljük, hogy terveinkből minél több mindent meg tudunk majd valósítani. Mert ötletekből, tervekből nincs hiány.

Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet
a honismereti és médiaműhely mentortanára

Komplex tehetséggondozás, természeti és kulturális értékek őrzése, digitális kompetencia fejlesztése

NTP-KNI-20-0030

Nagy örömünkre a honismereti és médiaműhely értékőrző, értékmentő és értékteremtő munkáját ebben az évben is támogatásra érdemesnek találta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az NTP-KNI-20-0030 Komplex tehetséggondozás, természeti és kulturális értékek őrzése, digitális kompetencia fejlesztése című pályázatunk segítségével új eszközökhöz és lehetőségekhez juthattunk, juthatunk.

emmi ntp tam

Magyar kultúra napja
Sajnos 2021 elején online tanításra/tanulásra kényszerültünk. Az általános iskolások járhattak iskolába, szigorú szabályok mellett. De közülük néhányan nagyon ügyesen tevékenykedtek a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvények megörökítésében, és az ehhez a méltó naphoz időzített filmes könyvbemutató elkészítésében.
A magyar kultúra napja a Földes Ferenc Gimnáziumban egész hetes rendezvény volt a hatosztályos képzésben résztvevő hetedikes és nyolcadikos diákjainknak. Számukra kerámiafoglalkozásokat is szerveztünk, ahol a diákok maguk is készíthettek tárgyakat Márta Elzita keramikus, könyvtárostanár irányításával, mely tárgyak később kiégetésre kerülnek és a gyerekek meg is kapják. A rendezvényről fotósorozat is készült.

A magyar kultúra napja alkalmából a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjainak alkotásait bemutató fotókiállítást készítettünk. A népi mesterségeket, - fafaragást, gyöngyfűzést, hímzést, csuhékészítést, fazekasságot, szövést, bútorfestést, kovácsolást - a kiállításon tartott rendkívüli történelemórákon ismerhették meg a Földes hetedikes és nyolcadikos diákjai. A képeken Erdődi István tanár úr mesél a népi mesterségekről, motívumokról a 7. A osztály tanulóinak.

A magyar kultúra napjára online könyvbemutatót készítettünk dr. Szabó Istvánné tanárnő a Földes Gimnázium múltjáról szóló könyve megjelenése alkalmából. Könyvének címe: Hírét növeljék jövő nemzedékek (fejezetek a Földes Ferenc Gimnázium múltjából). dr. Szabó Istvánné tanárnő 26 évig volt iskolánk magyar-történelem szakos tanára, 2018-ban ment nyugdíjba. Hatalmas kutatómunkával dolgozta fel gimnáziumunk történetét, így készült el ez a hiánypótló, nagyszerű alkotás.
A filmben a Berencsi Máté, Krajnyák Nikoletta és Tolnai Szilveszter 8. A osztályos diákok kérdéseire a könyv keletkezéséről, legérdekesebb fejezeteiről, gazdag képanyagáról, megindító, felkavaró emlékekről is mesél, de megfogalmazza a könyv jövő nemzedékének szóló üzenetét is. A film megvalósításáért köszönet jár Nagy Richárd Endrének is.

A Földes magyar kultúra napi rendezvényeiről a Csillagpont Rádió, a Kossuth Rádió és a MINAP is beszámolt.
A honismereti és médiaműhely tevékenységét a Nemzeti Tehetség Központ is bemutatásra érdemesnek tartotta.
Szerkesztőjeként örömmel tettem közzé a hírt: Megjelent a Földes Évkönyv 2021, melyben a végzős osztályok a gimnáziumban eltöltött 4-5-6 évük emlékezetes eseményeiről, sikereikről készítettek képes-írásos összefoglalót. Ezen kívül számtalan izgalmas írás mutatja be az iskola múltját és nagyon részletesen a jelenét, - a járvány nehézségei közepette is - remek tudományos és sporteredményeit, tehetségeit, sokszínű kulturális életét. Az évkönyvekben nemcsak a személyes hangú beszámolókat írták a Földes diákjai, hanem a borítókat is minden évben az iskola egy tehetséges grafikus diákja tervezi, ezt a borítót Szabó Petra a 11. B-ből.

Végre újra élőben kalandozhattunk tanítványainkkal! A Földes média- fotó- honismereti szakköröseivel egy különleges kultúrtörténeti kirándulást tettünk, Miskolc legendás „hegyére”, az Avasra. Megismertük a Nagyavas pincesorainak, különleges borházainak történetét, a kedvünkért kinyitotta a tulajdonos a híres Halmay, más néven Polgármester borházat és pincét is. De természetesen tisztelegtünk Szemere Bertalan és Palóczy László emléke előtt is, sírjuknál. Az Avasi Református Templom a földesisták szívéhez nagyon közel áll, hiszen sok évtizedes hagyománya iskolánknak az itteni tanévet záró orgonahangverseny. De most egyrészt a történetével és építészeti különlegességeivel is megismerkedhettünk, nagyon érdekes animációt is megtekinthettünk, mi több a templom padlásának különleges belső fa tetőszerkezetét is megcsodálhattuk. Nagyon köszönjük Kapusi Krisztián történésznek, és Bereczki Zoltán építésznek a remek előadásokat. Madaras Péternek, hogy a kedvünkért kinyitotta az Avas leghangulatosabb épületét, a Polgármester borházat és pincét, és a tulajdonos büszkeségével mesélt annak történetéről és az avasi pincék világáról. Köszönet az Avasi Borút Egyesület elnökének, Báthory Csongornak, az Észak-Keleti Átjáró Egyesületnek és Hatvaniné Vályi Nagy Ágnesnek a programért. Erdődi István tanár úrral és néhány fotós, filmes diákunkkal még folytattuk a barangolást, remek fotó/filmtémákat keresve ebben a különleges „kopott ékszerdoboz” világban. Nagyon szeretem azt a Móricz idézetet, ami most is elhangzott, mert remekül illik erre az avasi világra. „Miskolcon, aki berúg, a temető józanítja ki. Az Avason fent a tetőn vannak a pincék s a hegyoldalban a temető, amelyen át kell jönni annak, aki mámorosan haza ballag. Ezért lett Miskolcon mindenki filozófus”.

Megjelent a TÉGLA! A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak újságja. Az új szerkesztőség bemutatkozott a diákönkormányzat gyűlésén. Köszönjük a végzős szerkesztők, Varga Borbála Kincső, Kalocsai Édua Mária és Csizmarik Viktória munkáját! A Tégláról és a szerkesztőségről portréfilmet is készítettünk.

Tehetségnap a Földesben! Végre egy kedves hagyományunk - a Virtuózok - élőben. A Földes remek muzsikusai adtak évzáró koncertet Petrány Mihály tanár úr irányításával és itt kerültek átadásra a Kulturális nap arany-, ezüst-, és bronz minősítésű oklevelei is.

Újabb Földes-siker! Az Istvánffy Gyula Megyei Honismereti Gyűjtőpályázatra sok értékes pályamunkát küldtek be még a járvány előtt a Földes Média-, Honismereti- és Fotó szakkörének tagjai. A B.-A.-Z. Megyei Honismereti Egyesület közgyűlését követő eredményhirdetésen minden pályázó földesista - Fodor Anna Liza, Fodor Áron, Fenyvesi Lilla, Dús Zsuzsanna és Bodgál Krisztina - pályázata kiemelt dicséretben és értékes könyvjutalomban részesült, Hatvani Eszter 3. helyezést, Kalocsai Édua Mária és a már egyetemista Suszter Ágnes 2. helyezést értek el. Az ifjúsági kategória pályázói közül Kalocsai Édua kapta azt a megtisztelő felkérést, hogy mutassa be pályázatát a jelenlévőknek. Édua előadása nagy sikert aratott. A délutánt egy jól megérdemelt fagyizással fejeztük be a Tündérkertben.

Paula, Bodza, Szerénke …és még 20-an abból a tehenészetből, akiket név szerint ismerhettünk meg izgalmas programunkon. A Földes Honismereti-, média- és fotószakkörösei közül néhányan Répáshután jártunk. Értékmentő programunk következő vállalása a fiatal Szívós házaspár tehenészetének bemutatása volt. Többen – városiként – most kerültünk először valóban testközelbe a barátságos jószágokkal. Az interjú során megismertük ennek - az ilyen körülmények között lassan kikopó hivatásnak - sok szépségét és bizony talán még több nehézségét. Sokat megtudtunk a magyar tarkáról, még többet a kárpáti borzderesről. A csodálatosan szép kilátású „alpesi legelőn” fotóztunk, filmet készítettünk, nagyot beszélgettünk, és a fejést is megvártuk. Az biztos, hogy akik itt voltunk, egy pohár tej mögött már azt a rengeteg munkát is látni fogjuk, ami egy tehenészettel jár. Köszönjük Szívós Szilárd és Lilla segítségét.

Megtartottuk a Földes Média- és fotó szakkörének évadnyitó megbeszélését, néhányan igazoltan hiányoznak a csoportképről.

A sárkányok és a Báthoriak földjén, a beregi keresztszemes hímzés és az igazi jó szilvalekvár vidékén jártunk a Földes média- és fotószakkörével. Nyírbátorban az ország legszebb hálóboltozatos templomát, legrégebbi és legnagyobb fa haranglábát éppúgy megcsodáltuk, mint a Minorita templom Krucsay oltárát. A főúri építészet után a „mezítlábas Notre-Dame”-ban, Tákoson a lelkünk is kicsit elcsendesedett. Csarodán a „mosolygó szentek templomában” szépséges freskókat és különleges ajtókat is fotózhattunk és azt is megtudtuk, hogyan készül a szatmári kék. Az elcsendesedés és a tiszteletteli főhajtás a szatmárcsekei csónakos fejfás temetőben már Kölcsey Ferenc emlékének szólt. A klasszicista síremléknél a nemzeti színű szalagunkat is elhelyeztük és Kölcsey Ferencre A Földhez című versével is emlékeztünk. Utunk következő állomása Túristvándi volt, ahol az európai viszonylatban is különlegességnek számító ipartörténeti műemléket, a vízimalmot működés közben is láthattuk. Napunk zárásaként pedig egy szép sétával felkerestük azt a különleges vidéket a Tisza partján, „hol a kis Túr siet beléje”. Tartalmas, szép és vidám nap volt, érdeklődő, kedves szakkörösökkel. Ahogy azt már sok éve tesszük, a földrajzi és történelmi érdekességekről Erdődi István tanár úr, az irodalmi, nyelvészeti, néprajzi vonatkozásokról pedig én – Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet – szóltunk.

Egy igazi élmény- és felfedezés központú, komplex tehetséggondozó programon vehettünk részt a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Karának Öntészeti Intézetében. A Földes Honismereti és média szakkörösei megtapasztalhatták azt, amikor a fizika- és kémiaórán tanultak valósággá válnak. Kézi formázhattunk, sőt ki is önthettük az általunk választott tárgyakat. Megismerkedtünk számos szakkifejezéssel, öntési fortéllyal. A magunk öntötte tárgyak értéke számunkra felbecsülhetetlen. Nagyon köszönjük az Öntészeti Intézet munkatársainak, Hudák Henrietta, Gyarmati Gábor doktoranduszoknak, Budavári Imre tanszéki mérnöknek, Eszlári Zsolt és Pálóczi Ádám hallgatóknak, valamint Kovács Tamásnak, hogy beavattak minket ennek a különleges tudománynak a világába. Kovács Sándor doktorandusz – Földes öregdiák – pedig a fémnyomtatás legmodernebb gépeivel ismertetett meg minket. Köszönjük a sok élményt!

Ezúton is köszönöm a honismereti és médiaműhely, valamint a fotószakkör tagjainak és mentortársamnak, Erdődi István tanár úrnak a közös munkát. Mindannyian nagyon várjuk, hogy folytathassuk azt. Reméljük, hogy terveinkből minél több mindent meg tudunk majd valósítani. Mert ötletekből, tervekből nincs hiány.

Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet
a honismereti és médiaműhely mentortanára

Komplex tehetséggondozás, természeti és kulturális értékek őrzése a Földes Médiaműhelyében

NTP-KNI-19-0027

Média-anziksz

Örömmel jelenthetjük, minden tavaly megfogalmazott tervünket sikerült megvalósítanunk. Az elmúlt egy év is sok érdekes és izgalmas feladattal, remek csapatmunkában, sok vidámsággal telt el. Folytattuk értékmentő tevékenységünket, az audiovizuális emlékgyűjtést, a Földes tehetségeinek bemutatását csakúgy, mint gimnáziumunk számtalan programjának dokumentálását képekkel, filmekkel. Bizonyíték erre Évkönyvünk több mint ezer fotója és több tucatnyi beszámolója is.

1111111 

 

Ezt az évet több kis anzikszban – a szó látképes postai üdvözlőlapot jelent – szeretnék bemutatni.

 

Elismerések

A Földes Honismereti és Média Műhelye kiemelkedően szerepelt a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztálya VII. TRADÍCIÓ Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatán. Az utolsó bükki mészégető c. filmünk és pályamunkánk az 1. helynek megfelelő Kiváló minősítést érte el. A film és a pályamunka készítői: Kalocsai Édua 10.D és Suszter Ágnes 11. C osztályos tanulók. Mentortanárok: Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet és Erdődi István. A Csipkeverő c. filmünk és pályamunkánk pedig „figyelemre méltó” minősítéssel dicséretet kapott. A pályamunka készítői: Dús Zsuzsanna, Bodgál Krisztina 8. A és Melcher Máté 12. D osztályos tanulók. Mentortanár: Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet. Mind a két pályamunkát a szakmai zsűri arra is érdemesnek találta, hogy a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumában helyezze el. Ezen kívül az a megtiszteltetés ért minket, hogy május közepén az országosan elismert szakemberekből álló bírálók felkértek, hogy Honismereti és Média Műhely tevékenységéről és eddigi eredményeiről készítsünk összefoglalót a Honismeret c. folyóirat számára. Mely összefoglaló a folyóirat 2020-as első számában meg is jelent.

111

 

Kiállítások – Bóta Pista – Daróczi Csaba
A Földes-diákok sokszínű tehetségére egy újabb szép bizonyíték: a fotó- és média szakkör egyik tagjának, ifj. Bóta Istvánnak a természetfotóiból nyílt szeptemberben kiállítás a Miskolci Egyetemen. Istvánnak ez már nem az első kiállítása, fejlődésének ívét szépen nyomon követhettük a Kulturális napokon és a Földes évkönyvekben. A kiállításon már több országos fotópályázaton díjnyertes kép is szerepel. A kiállítás megnyitójára a fotó- és a média szakkörös diáktársakkal együtt érkeztünk. István mentora, Erdődi István tanár úr, a fotószakkör vezetője. A kiállítás létrejöttét a Bükk-Térség Fenntartható Vízkészletgazdálkodásért Közalapítvány és a Miskolci Egyetem is támogatta.
1111

Tehetséges földesista diákokat bemutató sorozatunkban, Istvánról készült film, a felvételeket időben elkezdtük, a jó hangulatú csapatmunka sajnos hosszabb szünetre kényszerült a koronavírus járvány miatt. De örömmel jelentjük, hogy elkészült és az alábbi linken meg is tekinthető.

11111

 

„A korábbi évekhez hasonlóan idén is aktívan működik iskolánkban a fotó-és médiaszakkör. Év elején sok új taggal bővültünk szerencsére, így még több területet érint a szakkörök tevékenységi köre. Akárcsak a tavalyi évben, idén is megnyertünk egy pályázatot, melynek keretin belül ismét mehetünk kirándulni és remek előadásokat hallgathatunk meg.
Ez évben legelőször a Miskolci Egyetemre mentünk ki, ahol egyik iskolatársunk, Bóta István kiállítását tekintettük meg. Itt szokás szerint sorra vettük a képeket és megvitattuk a pozitívumokat és az esetleges negatívumokat.
A fotószakkörön, minden szerdán délután, egymás képeit értékeljük és a fotózás elméleti részét tanuljuk, például azt, hogy melyik színt milyen időben érdemes fotózni, vagy, hogy egyáltalán melyik napszakban kell fotózni. Ezen kívül minden évszakban elmegyünk terepgyakorlatra, általában Szlovákiába. Illetve mindig ki tudunk próbálni valami újat, például a Magyar kultúra napja alkalmából iskolánkban állított ki a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület. Ennek hála kipróbálhattuk magunkat a tárgyfotózás terén is.
1111

Idén télen volt szerencsénk találkozni Magyarország egyik leghíresebb természetfotósával, Daróczi Csabával, aki Bükkszentkereszten terepgyakorlatot tartott nekünk. Ez nagyon tanulságos program volt, kipróbálhattunk objektíveket, betekintést nyerhettünk a drónfotózás rejtelmeibe. Daróczi Csaba sok „kulisszatitkot” és apró trükköt is elárult, így új eszközökkel felfegyverezve térhettünk haza. Ráadásul épp ebben az időszakban volt Daróczi Csabának egy kiállítása iskolánkban, Folyók gyermeke, Kiskunság címmel, amit előtte meg is tekintettünk Erdődi tanár úrral, aki részletesen elemezte nekünk a képeket.” Kalocsai Édua 11. D
111111

A pályázat jóvoltából egy drónnal is bővült eszköztárunk, úgyhogy a drónfotózás és filmezés rejtélyeibe is belekóstolhattunk. Izgalmas terület, még tanuljuk.

Annuska néni mesél
Folytattuk az audiovizuális emlékgyűjtést is. Interjút készítettünk a 93 éves Gálffy Annával. Annuska néni Erdélyben, Aranyosszéken, Mészkőn és Harasztoson élt, él. Fiánál töltött néhány hetet Gyömrőn, itt látogattuk meg. Annuska néni több évtizedet letagadhatna a korából, testi és szellemi frissessége csodálatra méltó. Szívesen mesélt nekünk gyermekkoráról, felidézte, milyen is volt a karácsony egy kis faluban, Erdélyben, az 1930-as években. Szép és megrázó történeteket hallhattunk arról, hogyan élte meg Annuska néni és családja azt az időszakot, amikor a második bécsi döntés hatására Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély. Megtudtuk, hogy mik is voltak azok a határbeszélgetések. Felidézte Annuska néni a második világháború borzalmait, de talán még ennél is megrendítőbb és elgondolkodtatóbb volt, amikor arról mesélt, hogyan élte át ő és édesanyja azt, amikor mindenüket elvesztették, „kulákként” kitelepítették őket. Megtudtuk azt is, hogy milyen a kisebbségi lét, milyen volt például Ceausescu idején magyarnak lenni Erdélyben.

1 2

„A médiaszakkör keretein belül a további évek hagyományaihoz hasonlóan interjúkat készítünk idős emberekkel, akik átéltek valamilyen történelmi eseményt, valamint tehetséges diáktársainkat is meginterjúvoljuk. Az idén már készülőben van egy film egy több mint 90 éves erdélyi hölggyel, és Bóta István iskolatársunkkal is. Tervben van még egy riport egy, az ’56-os forradalmat átélt nénivel is.
A fotó-és médiaszakkör az iskola életében is aktívan részt vesz. Rendszeresen fotózzuk és videózzuk az iskolai rendezvényeket, például a bált vagy a kulturális napot. A kulturális napon mint versenyzők is részt vehetünk, hála a film-és fotópályázatnak. Ezekkel a pályázatokkal mindenki nyer, mert a nyilvános értékelésen, amin bárki részt vehet, megbeszéljük a beadott pályázatokat, hogy az adott kép vagy film miért kapott díjat, miért azt kapta, amit vagy éppen miért nem. Erre az évre még rengeteg tervünk van, kirándulások és terepmunkák, reméljük ezek meg is fognak valósulni.
Szeretettel várjuk régi és új tagok csatlakozását!” Kalocsai Édua 11. D

„A média szakkör az évek múlásával egyre közelebb és közelebb kerül hozzám. Jó érzés megörökíteni meghatározó pillanatokat másoknak, másokért. A fotós szakkörrel is egyre barátibb a viszonyunk, rengeteg közös programot biztosítanak számunkra tanáraink, melyek által lehetőségünk van megismerni egymást.” Bócz Amanda 10. E

A Média és természetfotó szakkörök meghívására 10 év az Andok tetején – Magyar klímakutatás Dél-Amerikában címmel tartott rendkívül érdekes előadást Nagy Balázs nemzetközileg elismert klímakutató, a Földgömb c. lap szerkesztője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatóhelyettese, egyetemi docense, a Földes öregdiákja. Nagyon sok érdekes információt megtudtunk arról, hogy mi történik az Andok felszín alatti jegével a klíma változásának következtében. Hallottunk a geoelektromos, a meteorológiai mérésekről, az üledékvizsgálatokról, a planetológiai és mikrobiológiai elemzésekről, melyek a 6000 m fölötti magasságban néha bizony lefagyott ujjakkal, nagyon komoly fizikai megpróbáltatásokkal is járnak. A nagyon érthetően megfogalmazott szakmai előadást, sok élmény megosztása és szuggesztív előadás tette még izgalmasabbá. Az előadást követően Nagy Balázs a szakkörösökkel a fotós és filmes tapasztalatait is megosztotta egy kötetlen beszélgetés során.
111111

A Karancs- és a Nógrád-Gömöri bazaltvidék természeti csodáival és történelmi érdekességeivel ismerkedtünk a Földes természetfotós és médiás diákjaival közösen. Múlt heti előadónk Nagy Balázs, nemzetközileg elismert klímakutató, a Földgömb c. lap szerkesztője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatóhelyettese, egyetemi docense, a Földes öregdiákja volt a program összeállítója, remek előadókészségű szakmai vezetőnk, akitől rengeteg izgalmas és érdekes dolgot megtudtunk. Először a " magyar Badland"-hez túráztunk el. A vulkánkitörés törmelékes anyagán kialakult különleges felszín, - az észak-amerikai és a kappadókiai "rossz földek" - látványos és egyetlen hazai példáját csodáltuk meg, a szemerkélő eső sem tántorított el minket. Majd Salgó vára következett. Az egykori bazaltbányász-település fölött magasodó erősség egy valaha volt vulkán kráterszegélyén épült, de köd és szürkeség fogadott minket. Ám, ahogy azt már sokszor megtapasztaltam, az elszántságot és az igazi érdeklődést jutalom kíséri, feltámadt egy kis szél és először csak pászmákban, majd teljes szépségében kitárult előttünk a nagyszerű látvány, a gyönyörű kilátás a tágabb környék (Börzsönytől a Mátráig) összes magaslatára. Csak úgy kattogtak a fényképezők, hogy megörökítsük ezt a különleges látványt. A szemközti magaslat, a somoskői vár és a bazaltorgonák volt a következő állomásunk. Végül pedig a "a palóc Grand Canyon" következett. Egy valódi, mély szurdok a Karancs-vidéken. Az út során a történelmi érdekességekről Erdődi István tanár úr, „Görbeország” irodalmáról, a palóc nyelvjárásról és néphagyományokról pedig én (Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet) meséltünk. A diákok szerint és szerintünk is nagyon tartalmas, remek út volt, köszönet érte Nagy Balázsnak és az NTP-KNI-19-0027 - Komplex tehetséggondozás, természeti és kulturális értékek őrzése a Földes Média és fotóműhelyében pályázatunknak.

1111111111

A honismereti és médiaműhely értékőrző, értékmentő és értékteremtő munkáját ebben az évben is támogatásra érdemesnek találta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az NTP-KNI-19-0027 Komplex tehetséggondozás, természeti és kulturális értékek őrzése a Földes Médiaműhelyében című pályázatunk segítségével új eszközökhöz és lehetőségekhez juthattunk, juthatunk.

Ezúton is köszönöm a honismereti és médiaműhely, valamint a fotószakkör tagjainak és mentortársamnak, Erdődi István tanár úrnak a sok munkát, jó volt ebben az évben is ilyen remek csapattal dolgozni, alkotni.

Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet
a honismereti és médiaműhely mentortanára

emmi ntp tam

Komplex tehetséggondozás és értékőrzés a Földes Médiaműhelyben

NTP-KNI-18-0035

Médiaműhely pillanatképek

Pillanatképek a honismereti- és média szakkör munkájából

Emlékképek a közelmúltból…
Hogy milyen médiásnak lenni? Két volt szakkörös így írt erről:

Herczeg Panna 

Tavaly diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem szakon és jelenleg is itt folytatja tanulmányait, Művelődéstörténet és Balkán-tanulmányok interdiszciplináris mesterképzéseken.

2015-ben érettségiztem a Földes Ferenc Gimnáziumban, ahol angol nyelvi előkészítős osztályba jártam. Négy évig voltam a média szakkör aktív tagja, amelynek során rengeteg élményben volt részem. Változatos tevékenységeink folyamán készítettünk riportokat újonnan felfedezett tehetségekkel, megismerkedtünk a filmkészítés fortélyaival. Szakköri tevékenységeink számomra egyik legjelentősebb feladata, az iskolarádióban való többszöri szereplés. Nagyon jól éreztem magam médiaszakkörösként, mindenkinek ajánlom ezt a lehetőséget!

Martos Letícia 2018-ban végzett öregdiák, jelenleg a Debreceni Egyetemen pszichológia szakos hallgatója.

Aki belelapoz az évkönyvbe, láthatja, mennyi fénykép és emlék került bele idén is. Többek között ezzel foglalkoznak a média szakkörösök az iskolában. Valamennyi rendezvényen ott vannak, és igyekeznek minden fontos pillanatot rögzíteni, hogy később bárki újra megnézhesse őket. Ennek jelentőségére főként a ballagás után jöttem rá, amikor az osztállyal elmerengtünk, milyen kicsik is voltunk a kopaszavatón, vagy éppen kinek milyen frizurája volt akkoriban. Amit pedig személy szerint különösen szerettem a szakkör tagjaként, hogy rengeteg érdekes előadásra bejuthattam, amire egyébként nem lett volna lehetőségem. Amit szintén szeretnék kiemelni, az a sokoldalúság. A szakkörösök rengeteg különböző tevékenységet végezhetnek a fényképezésen, és a számítógépes munkálatokon túl is. A diákok közül sokan nem is tudják, hogy az iskolában folyik egy audiovizuális emlékgyűjtés-projekt, amin ugyancsak a médiaszakkör tagjai dolgoznak. Ennek keretében olyan személyekkel készítenek interjúkat, akik megélték az utóbbi évszázad neves eseményeit, és szívesen megosztják tapasztalataikat. Remélem, hogy a szakkörösök a későbbiekben is lelkesen fogják folytatni az emlékgyűjtést, az iskolai élet dokumentálását, és élvezik majd az ezzel töltött időt.

Pillanatképek a jelenből
Bátran állíthatom, hogy a jelenlegi szakkörösöknél sincs hiány lelkesedésben. Az elmúlt egy év is sok érdekes és izgalmas feladattal, remek csapatmunkában, sok vidámsággal telt el. Folytattuk értékmentő tevékenységünket, az audiovizuális emlékgyűjtést, a Földes tehetségeinek bemutatását csakúgy, mint gimnáziumunk számtalan programjának dokumentálását képekkel, filmekkel. Bizonyíték erre Évkönyvünk több mint ezer fotója és több tucatnyi beszámolója is. Ezúton is köszönöm a szakkör tagjainak a sok munkát, jó volt ebben az évben is ilyen remek csapattal dolgozni, alkotni.

Pályázat I.
Sikerekben sem volt hiány, nagy öröm számunkra, hogy a hazai és határon túli köznevelési intézményekben működő komplex tehetséggondozó programok támogatására kiírt, NTP-KNI-18-0035 Komplex tehetséggondozás és értékőrzés a Földes Médiaműhelyben című pályázatunkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta. Így új lehetőségekhez és eszközökhöz is jutottunk.

emmi ntp tam

Pályázatunkban vállaltuk, hogy a szakkör tagjai írott, fotós és filmes eszközökkel nyomon kísérik tehetséges társaik tudományos és művészi megnyilvánulásait fotósorozatot és filmet készítenek iskolájuk jó gyakorlatáról, a Kulturális napról és a Földes-estről.

Készítettünk fotósorozatot szinte minden iskolai rendezvényről és számtalan kisfilmet is.

A szakkörösök vállalták azt is, hogy folytatják értékmentő és értékőrző tevékenységüket hagyományos és audiovizuális emlékgyűjtés formájában, átadják a tapasztalataikat a műhely fiatalabb tagjainak. Fotós és filmes eszközökkel mutatnak be régi mesterségeket is. Ez utóbbihoz kapcsolódóan készült két-két írott és fotós-filmes alkotás is, melyre nagyon büszkék vagyunk.

Öregdiák csipkével
Az előző évkönyvben terveinkkel kapcsolatban írtuk: „Éppen egy fafaragással, csipkeveréssel foglalkozó Földes öregdiákkal tervezünk kisfilmet. Bízunk benne, hogy a következő évkönyvben már erről is beszámolhatunk.” Nagy örömünkre elfogadta a meghívásunkat Surányi Dani bácsi, több ritka és különleges mesterség tudója. Surányi Dániellel több dolog is összeköt minket. Az egyik kapocs az, hogy Dani bácsi egykor ugyanabba az iskolába járt, ahova jelenleg mi is, a Földes Ferenc Gimnáziumba. Szabó Kálmán iskolánk nyugdíjas fizikatanára segítségével szerveztük meg a találkozót, ahol Surányi Dániel mesélt életéről, a diákévekről és az általa űzött különböző kézműves mesterségekről. Már ismeretlenül is felkeltette az érdeklődésünket, hogy vajon egy idősebb férfi, hogyan adja a fejét arra, hogy csipkeveréssel foglalkozzon. Megismerve Dani bácsit, már nem csodálkoztunk, a különleges, színes és számtalan téren tehetséges önfejlesztő művészhez tökéletesen illet a csipkeverő párna és az orsó is, ahogy a korábbi kitanult mesterség, a fafaragás is. 2018. december 12-én feleségével – aki maga is elismert hímző asszony - együtt látogattak el iskolánkba, ahol színesen és szapora szóval mesélt Dani bácsi az életéről, iskolás éveiről és a csipkeverésről. Beszédénél csak az ujjai mozogtak fürgébben, miközben mesélt is készült a csipke. A bemutató órán a csipkeverést mi is kipróbálhattuk, ezzel a lehetőséggel azonban csak a 8.A-s Bodgál Krisztina élt. Krisztina és osztálytársa, Dús Zsuzsanna érdeklődését annyira felkeltette a csipkeverés, hogy egy kis tanulmányt is készítettek a textilművesség királynőjének, a csipkeverésnek a történetéről és fajtáiról. A látogatást Bócz Amanda, Melcher Máté, Suszter Ágnes és Szobota Barbara, a média szakkör tagjai meg is örökítették.

Stanga, scseuscsa, jobb pofa, bal pofa
2018. december 1-jén Bükkszentkereszten felkerestük és szeretett, de sajnos mára már eltűnt mesterségéről kérdeztük az utolsó bükki mészégetőt, Halász Lászlót. Az interjú során a kérdéseket Kalocsai Édua 10.D osztályos tanuló, Erdődi István tanár úr, aki megszervezte a találkozót és Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet tanárnő fogalmazta meg. A fotózást és az operatőri munkát Suszter Ágnes vállalta Nagy Richárd Endre segítségével. Laci bácsi mély átéléssel és szeretettel mesélt a szakmájáról, megismertük a mészégetés folyamatát, a használatos eszközöket, a munka nehézségeit, szépségeit. Megtudtuk, hogy ez a szakma apáról-fiúra szállt, már Laci bácsi dédapja is ezzel foglalkozott. Hallhattunk arról, milyen volt kint élni az erdőben, fuvarozni az elkészült meszet, hogy milyen volt, hogyan változott a társadalmi megítélése a szakmának a XX. század folyamán. Laci bácsi kivitt minket a falu határában még meglévő kemencéjéhez és megmutatta a különböző szerszámokat is. Az interjú olyan jól sikerült, hogy nemcsak film, hanem pályamunka is készült belőle Kalocsai Édua jóvoltából, szakszótárral, jellegzetes nyelvi fordulatok gyűjteményével, a mészégetés történetével és kémiai leírásával, gazdag képanyaggal.

Vendégek
Több vendégünk is volt a tanévben, 2019. február 19-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület tartott rendkívüli történelemórát gimnáziumunkban, melynek keretében honismereti és helytörténeti könyvek bemutatójára került sor. Az Egyesület munkáját és a Szülőföldünk periodikát Dr. Bodnár Mónika muzeológus, a Herman Ottó Múzeum Történeti és Néprajzi Tárának vezetője mutatta be, a könyvekről és a helytörténeti kutatás módszertanáról Dr. Rémiás Tibor történész, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója és Fehér József a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott tájékoztatót. Hallhattunk az Emőd múltját bemutató kiadványról, az alsózsolcai első világháborús hadi és fogsági naplókról, Alacska monográfiájáról, Berentét, Sajóládot, Jabloncát és Derenket bemutató kiadványokról csakúgy, mint a Sajóbábony templomait és hitéletét bemutató kötetről, valamint a Királyhelmecről indult Kazinczy kortársakról is. Az előadók mindegyike könyvajándékokkal gazdagította gimnáziumunk könyvtárát, melyet ezúton is köszönünk.

honismeret

Közös vendége volt a média- és az Erdődi István tanár úr vezette fotószakkörnek Dombovári Tibor sokszoros díjnyertes búvárfotós, egykori Földes-diák is, aki izgalmas előadást tartott a Korall-tengerek élővilágáról. Megismertük a rejtőzködő stratégiát választó különleges kinézetű tengeri kis élőlényeket csakúgy, mint az önmagukat bátrabban megmutatókat. Hallhattunk különleges szimbiózisról, a táplálkozási ösztönét kikapcsoló gazdaállatról vagy tisztogatókat cselesen utánzókról. Mindezt természetesen Dombovári Tibor gyönyörű, díjnyertes fotóival illusztrálva. A teltházas előadást szűkebb körű beszélgetés követte, ahol az iskola fotó- és média szakkörösei tettek fel vendégünknek pl. a tengerben történő fotózással vagy tengerek szennyezettségével, veszélyeztetettségével kapcsolatos kérdéseket. Az előadásról és a beszélgetésről film is készült, a média szakkör kiváló operatőre, Melcher Máté jóvoltából.

A fotósokkal közösen vettünk részt az Árokszállásy Zoltán országos biológia-környezetvédelmi verseny kísérőrendezvényének számító természetfotó kiállításon és az alkotó fotóművész, Zsila Sándor „Hogyan készült” előadásán is.

A CURTIZ stáblistáján
2017-ben a média szakkör néhány tagjával az alkotók meghívására jelen lehettünk a CURTIZ c. film forgatásának pár napján.

A CURTIZ Kertész Mihályról, a Casablanca magyar származású rendezőjéről szóló tévéfilm. Azonban nem hagyományos életrajzi film, annál sokkal izgalmasabb megoldással él. Topolánszky Tamás rendező és forgatókönyvíró csapata abból a rövid időszakból bontja ki a film történetét, amikor Kertész a Casablancát rendezte. Az 1940-es évek legeleje már az Egyesült Államokban is a háborúról szólt, Pearl Harbour után pedig eldől, az USA is belép a háborúba. A látogatásunkkor azt a jelenetet vették fel újra és újra, amikor Kertész és munkatársai meghallgatják Roosevelt elnök bejelentését. A filmnek ez a szála is elgondolkodtató. A producer Sümeghy Claudiával és a forgatókönyvíró Bak Zsuzsával, majd később a diákokkal egymás között is sokat beszélgettünk arról, hogy mit jelentett a háború Európából nézve, és mit az Egyesült Államokból. Mit jelent a Casablanca történetének alakulásában, ha a rendezője maga is zsidó származású, hogy az alkotók közül többen a nácizmus elől menekültek Amerikába. Hogyan befolyásolja a film lezárást, hogy mi történik közben Európában, esetleg Magyarországon. Mit jelent, ha a megrendelő propagandafilmet vár, milyen érzelmek és gondolatok vezetnek el odáig, hogy a Casablanca végén eldördül-e, és kinek a kezében a fegyver. Ilyen és még számtalan hasonló gondolat merült fel bennünk a CURTIZ forgatásán. A gondolatsor végén a film tömegekre gyakorolt hatásáig és a média felelősségéig is eljutottunk. A CURTIZ erről is szól.
Egy év elteltével pedig az a megtiszteltetetés ért minket, hogy a Casablanca rendezőjéről készült film zárt körű hazai bemutatójára, a budapesti Corvin moziba is meghívást kaptunk. Fantasztikus élmény volt látni az elkészült nagyszerű filmet, melynek születésnél egy kicsit mi is ott lehettünk, beleláthattunk egy tehetséges művészcsapat alkotási folyamatába, értékteremtésébe, s most velük örülhettünk a sikernek. Amikor pedig a stáblistán még a nevünket is felfedeztük, a lélegzetünk is elakadt. Köszönjük!
Ez a különleges képi világú életrajzi dráma azóta sikert sikerre halmoz, a 42. Montréali Nemzetközi Filmfesztivál fődíját is elnyerte.


/A stábbal készült fotókat Stiglincz Gábor készítette./

Pályázat II. mol
Nagy büszkeség számunkra az is, hogy a Földes Honismereti és Média műhelye által benyújtott pályázatot az előző két tanévben végzett tevékenységünk alapján a MOL Tehetségtámogató Program is támogatásra érdemesnek találta. Így egy szuper új kompakt stabilizátorral gazdagodhattunk. Mely eszközt természetesen Azonnal be is vetettünk, a Földes-bál nyitótáncának a felvétele már az új eszköz „bemutatkozása” is volt egyben.

Földes-bál nyitótánc

De a kiállításainkról, a nemzeti ünnepekre készült műsorokról vagy a nagyon népszerű Kulturális-napról is készült fotó és filmes dokumentáció.

Interjú készült például a tavaly érettségizett, egykori média szakkörös, Közösségért-díjas Robotka Adriánnal is.

 

Élmények a jelenből

Melcher Máté 12. D:

Nekem a média szakkör sok lehetőséget biztosított, pl. új eszközöket ismertem meg – a kedvencem compakt stabilizátor. Miután kipróbáltam ezzel vettem fel többek között a Földes-bál nyitótáncát vagy a március 15- ünnepi műsort. Új barátokat is szereztem a média szakkör által és egy jó csapatot ismertem meg. Örülök, hogy a rendezvények rögzítésével, interjúk készítésével hozzájárulhattam a Földes hírnevének öregbítéséhez.

Bócz Amanda 9. E:

A média szakkör számomra fontosabb lett, mint ahogy azt képzeltem annak idején, mikor csatlakoztam. Egy nyitott, barátságos közösség tagja lettem, akikkel napi szinten tartom a kapcsolatot. Ha kapunk egy projektet, valódi csapatként dolgozunk és semmiképpen sem hátráltatjuk a másikat munka közben. Alkalomadtán megesik, hogy olyan rendezvényekre is bejutunk, amelyekre egyébként nem lennénk hivatalosak – lehet ez egy, a suli nagytermében tartott előadás vagy egy izgalmas kirándulás. Mellesleg – mindent az első sorból látunk.

Suszter Ágnes Eleonóra 11. C:

9. osztálytól, azaz 3 éve tevékenykedem a média szakkörben. Ezalatt az idő alatt sok olyan helyre és rendezvényre volt lehetőségem elmenni, ahová egyébként nem tudtam volna (például: filmforgatások helyszíne). Hasonló előnye például a szakkörnek, hogy az iskola audiovizuális anyaggyűjtésre szánt eszközeit használva sok hasznos tapasztalatot szerezhetünk rendezvényfotózás és videózás terén, és akkor is ismerkedhetünk a fényképezéssel és kamerázással, ha otthoni keretekből nem tudnánk megoldani, hogy egy drága gépet tartsunk a kezünkben. A közösségünk, ha nem is túl nagy, de nagyon kellemes, alapvetően mindenki jól kijön mindenkivel. Ha kapunk egy feladatot, azt mindig testvériesen részekre bontva, együtt meg tudjuk oldani. Így is sok dolgunk szokott lenni, de én pont ezt szeretem a legjobban a média szakkörben, hisz nem azért van ennyi dolgunk, mert sok lenne a kötelező program (mert mindig mi döntjük el, részt veszünk-e a projektekben), hanem mert sok mindent vállalunk, van aki azért, mert szeretne tenni az iskoláért, van aki csak unatkozik, vagy a kettő keveréke. Ha valaki hasonlóan szereti, hogy van mit csinálnia, és ezzel a valamivel segítheti a Földest, akkor annak biztosan ajánlom, hogy csatlakozzon a szakkörhöz.

Terveink
Folytatni szeretnénk eddigi tevékenységünket, mind az audiovizuális emlékgyűjtést, mind a remek Földes-programok dokumentálását, természetesen nagy várakozással és kamerával a kézben várjuk a Földes-est próbáit és a gálaműsort is. Versenyekre is készülünk és kirándulást is tervezünk a fotósokkal közösen, ezekről az élményeinkről azonban majd a jövő évi évkönyvben számolunk majd be.

Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet a honismereti és média szakkör mentortanára

NTP-KKI-16-0115

emmi ntp tam

 

„Kell egy csapat!” Montázsképek a médiaszakkör elmúlt évéről

 

Komplex tehetséggondozás és tehetségfejlesztés- a Földes Ferenc Gimnáziumban

NTP-KKI-16-0115

 

Pályázat I.

2016 tavaszán a médiaszakkör mentortanára és néhányan a tagok közül közösen elkészítettünk egy pályázati anyagot, „Komplex tehetséggondozás és tehetségfejlesztés a Földes Ferenc Gimnáziumban” címmel, amelyet a Nemzeti Tehetség Program támogatásra javasolt. Az elmúlt évben ennek az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázatnak a segítségével nemcsak filmes elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vehettünk részt, hanem iskolánk – és benne a médiaszakkör – sok remek filmes eszközzel, köztük egy Canon EOS 700 D kamerával, egy GoPro Heros 5-tel, derítő lapokkal, photo boxszal – gyarapodott. A támogatásnak köszönhetően, már sokkal jobb feltételekkel készíthetjük az iskola rendezvényeiről a fotósorozatokat és filmeket. Igazi csapatmunkával készültek például azok a kisfilmek, melyek iskolánk rendkívül népszerű rendezvényeinek, a Kulturális napnak és a Földes-estnek hangulatát idézik fel.

 

 

 

A kulturális nap és a Földes-est hangulatát fotókkal is igyekeztünk visszaadni, az erről készült válogatás megtekinthető az Évkönyvünk színes oldalain és a facebookon is.

 

 

 

A pályázat keretében egynapos szakmai, kultúrtörténeti kiránduláson is részt vehettünk az etyeki Korda-stúdióban és Budapesten. Első állomásunk az etyeki Korda filmpark volt, ahol stúdiótúra keretében a professzionális filmkészítés rejtelmeibe nyerhettünk betekintést, valamint a Korda emlékkiállítást is megtekintettük.

 

A Magyar Természettudományi Múzeumba többek között Dr. Fodor FerencZöld éden - Utazások a trópusi esőerdőbe c. fotókiállításáért látogattunk el. Erre a napra esett Arany János születésnapja, az ő nyomában járva először a Nemzeti Múzeumnál, majd a "tölgyek alatt" a Margit-szigeten emlékeztünk a 200 évvel ezelőtt született költőre. Több más program mellett ezzel nyitottuk meg az Arany János Emlékévet.

 

 

Filmek

Átélt és elmesélt történelem

„Az ​élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni.”

/Gabriel García Márquez/

A Földes Ferenc Gimnázium diákjai évek óta foglalkoznak a közelmúlt eseményeinek dokumentálásával. Családtörténeti kutatásokat végeznek, kutatják lakóhelyük, iskolájuk múltját, pályamunkákat készítenek, amelyekből előadásokat tartanak társaiknak, gyűjtőpályázatokon vesznek részt szép eredménnyel.

Nem volt ez másként ebben a tanévben sem. Célunk továbbra is a kompetencia alapú történelemtanításban az önálló kutatómunkán alapuló ismeretszerzés, korabeli dokumentumok alapján a történelmi múlt megértése, megértetése, a különböző generációk egymáshoz közelítése volt. Mindebben nagy segítséget nyújthatnak az írásban vagy audiovizuális eszközökkel rögzített személyes tanúvallomások, élmények.

Juga Péter 12. H osztályos tanuló nagypapájával, Juga Lajossal készített interjút, aki 1956-ban 14 éves diákja volt iskolánknak. Péter beszámolóját, az átélt és elmesélt történelem keltette gondolatait „Azok a boldog szép napok – ’56 nem feledünk” címmel az Évkönyv Múltidéző rovatában olvashatják a kedves érdeklődők.

 

  

 

Megélt évszázad címmel készítettek a médiaszakkör tagjai életút interjút az 1916-ban született Sóczó Józseffel is. Jóska bácsi több évtizedet letagadhatott volna 100 évéből, szellemi és fizikai frissessége lenyűgöző volt. Történetét az első világháború végétől kezdte, emlékezett rá, hogy pici gyermekként mennyire félt, hogy a bejövő románok elviszik a kutyáját. Mesélt arról, hogy milyen volt elemi iskoláskánt télen 6 km-t gyalogolni a nagy hóban az iskoláig, milyen volt a leventeképzés, mennyire megviselte a családot a gazdasági válság. Legrészletesebben arra emlékezett, milyen volt hegyivadászként a Kárpátokban a Tatár-hágón a második világháborúban. Mesélt a kerékpáros hadosztályról és kérdésünkre elmondta „bevetették a huszárokat, mert még most is voltak huszárok, azokat egyből kinyírták az oroszok lovastul, mindenestül. A kard itt már semmit nem ért a sortűzzel szemben.” Mesélt a partizánvadászatról és arról, hogy miután meglőtték, hogyan tudott sebesülten életben maradni. Szólt a háború utáni évekről is.

 

 

 

„Előzőleg már a dédnagymamámmal készítettem egy kis interjút, és jó volt azt hallani, hogy mennyi összefüggés van a két történet között. Tudom, nagyon sokat jelent a családnak, hogy a dédnagymamám elmesélte a megélt történelmet. Lehet, hogy az én unokáim is el fogják olvasni, amit írtam róla. Fontos, hogy fennmaradjanak az utókornak ezek a történetek – nyilatkozta az Észak-Magyarország című napilap iskolánk honismereti- és médiaszakköréről készített interjújában Osztermann Anna.

Ez a szellemiség vezérelt minket, amikor egyik iskolatársunk, Vezse Botond 11.C –s dédnagymamájához, özv. Sári Albertné Béres Erzsébethez látogattunk el Tiszadadára. A 93 éves Erzsike néni a malenkij robot túlélője, évtizedekig hallgatott azokról a szörnyűségekről, amelyeket fiatal lányként átélt, de most a dédunokának és nekünk mesélt. Elmondta, hogy milyen körülmények között vitték el Tímárból őt és fiatal falubeli társait, minden magyarázat nélkül. A családja majd három évig nem is tudta él-e még. Mesélt a borzalmas körülményekről, ahogyan a donbászi lágerba került, ahol előbb kő- majd szénbányában, később fűrésztelepen dolgoztatták. Erzsike néni szavai nyomán megelevenedtek a kényszermunkatábor borzalmai, a hideg, az éhezés, a barátnő, Margitka halála, a sok testi és lelki fájdalom. Mindannyian elszorult torokkal hallgattuk az édesanyával történő újratalálkozás emlékeit, s megértettük, azt is, hogy milyen félelem nem engedte a történteket évtizedeken át nyilvánosságra hozni.

 

Hisszük, hogy az idősek hatalmas életereje, okos tisztánlátása, olykor szükséges bölcs beletörődése, de mindenekelőtt rendületlen akaratereje, küzdeni tudása utat mutat az őket követő generációknak. Ez a cél vezérelt minket akkor, amikor Tehetségnap keretében mutattuk be az elkészült filmeket a diákoknak, tanároknak és a meghívott kedves vendégeknek.

 

 

Előadások, kiállítások

 

A pályázat támogatásával szakmai előadások hallgatói és kiállítások vendégei is voltunk.

Először megtekintettük a Herman Ottó Múzeumi fotótárát Pusztai Tamás vezetésével, majd a neves régész előadását is meghallgathattuk.

Erdődi István tanár úr szakmai vezetésével az Inverse Everest fotókiállítást és Daróczi Csaba természetfotó kiállítását is megtekintettük.

 

 

„Az ismeretterjesztés szövetség a tudomány és a társadalom között” Szent-Györgyi Albert gondolatának szellemében tartott remek előadást Gózon Ákos, akadémiai díjas és Hevesi Endre díjas tudományos újságíró, az Élet és Tudomány főszerkesztője. Az előadást kötetlenebb beszélgetés követte iskolánk média- és fotószakköröseinek társaságában.

 

 

 

„Akció” közben J

 

 

 

Köszönjük az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetségprogram támogatását!

emmi ntp tam

Aktuális eredmények

  • magyar nyelv - Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati verseny

    országos fordulóba jutott

    Zsova Levente (12.C)

    Felkészítő: Dr. Vékony Katalin

     
  • magyar nyelv - Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati verseny

    országos Kazinczy-érem helyen végzett

    Szabó András (10.B)

    Felkészítő: Pólik Magdolna

     
  • magyar nyelv - Implom Helyesírási Verseny

    megyei 7. helyen végzett

    Földi Dóra (9.D)

    Felkészítő: Berényi Andrea

     
  • magyar nyelv - Bolyai Anyanyelvi verseny

    regionális 20. helyen végzett

    Kolozsvári Adél (11.A), Komáromi Adél Alexandra (11.A), Rékó Balázs (11.A), Tetzl Milán (11.A)

    Felkészítő: Pólik Magdolna

     
  • magyar nyelv - Bolyai Anyanyelvi verseny

    regionális 8. helyen végzett

    Malinkó Dioméd (10.B), Rácz Kata (10.B), Szabó András (10.B), Szabó Zétény Attila (10.B)

    Felkészítő: Pólik Magdolna

     
  • magyar nyelv - Bolyai Anyanyelvi verseny

    megyei 12. helyen végzett

    Kostyál Gréta Lelle (8.B), Riedlinger Rajnold (8.B), Tóth Emma Luca (8.B), Vermes András (8.B)

    Felkészítő: Pólik Magdolna

     
  • magyar nyelv - Bolyai Anyanyelvi verseny

    megyei 11. helyen végzett

    Forinyák Anna Vanda (8.B), Galyas Vivien (8.B), Mixtay Mira (8.B), Varga Vanda (8.B)

    Felkészítők: Pólik Magdolna, Túróczyné Bényei Szilvia

     
  • magyar nyelv - Bolyai Anyanyelvi verseny

    megyei 9. helyen végzett

    Bálint Barnabás (8.B), Fazekas Dávid (8.B), Kecskés Katalin (8.B), Vascsák Vince (8.B)

    Felkészítők: Pólik Magdolna, Túróczyné Bényei Szilvia

     
  • magyar nyelv - Bolyai Anyanyelvi verseny

    országos 54. helyen végzett

    Szeszák Adél (7.A), Szöllősi Tifani (7. A), Szűcs Borka Renáta (7.A), Tóth-Lovász Emma Rebeka (7.A)

    Felkészítő: Szabó Noémi

     
  • magyar nyelv - Bolyai Anyanyelvi verseny

    országos 55. helyen végzett

    Császári Kata (7.A), Szepesi Anna (7.A), Zilay Janka (7.A)

    Felkészítő: Szabó Noémi

     

Gratulálunk!