A református gimnázium könyvtárának története

A legkorábbi időszak állományáról csak hipotézisek állíthatók fel, hiszen a Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban Rabutin tábornagy felégette Miskolcot, s vele együtt a könyvtár teljes állományát. Az új iskolaépület 1737-re készült el, külön könyvtár ekkoriban még nem volt. A könyvanyag gyarapítását 1749-ben határozta el az egyházmegye. 1751-ben már Pestről hozattak könyveket, s 1760-ban bizottság alakult az anyag leltározására.

1849. június 21-én az orosz sereg bevonulását a városba a könyvtári állomány is megsínylette. 1864-től választották el a könyvtárosságot az igazgatói munkakörtől. Így az első könyvtáros Kun Pál lett.

1867-től a lelkes adományoknak köszönhetően hatalmas ütemben gyarapodott az állomány (gróf Festetich György Magyarország összes térképét adományozta, Pálóczy Horváth Mária alapítványából évente 500 Forintot tudtak vásárlásra fordítani, s a MTA is díjtalanul küldte kiadványait). Az 1878-as árvíz az iskolát is érintette. Csak 1879-ben lett annyi forrás, hogy át tudták alakítani az épületet. A régi Papszer utcai épületben ekkor került sor a könyvtár önálló helyiségének kialakítására. A gimnáziumban a Nagykönyvtár tanári könyvtár volt, mellette létezett az ifjúsági könyvtár.

A 19. század végén az iskola épülete már nem felelt meg a követelményeknek. A régi iskolaépületet átadták az államnak múzeum céljára, és elkezdték az építkezést. Az új épület 1898-ra készült el. A könyvtár ekkor kapott igazán méltó helyet az iskola történetében először.

Kun Pál halála után (1896) Kónya Ferenc lett a könyvtár vezetője. Neki kellett volna átköltöztetnie a Papszer utcából a teljes állományt, de hirtelen és tragikus halála megakadályozta ebben, így Jármy József munkájának köszönhetően 1899 nyarán végre helyükre kerültek a könyvek. A rendezéssel kitűnt, hogy 6982 önálló művel rendelkezik az iskola (12.122 kötetben).

1908-ban Vértesy Sándor lett a könyvtár vezetője, aki szakkatalógust is összeállított, mely az 1912/13-1913/14. tanév értesítőinek mellékleteként is megjelent. Vértesy 18 kategória köré csoportosította az állományt.

A XX. századra több ifjúsági könyvtára is volt az iskolának: a Kazinczy kör, a Bethlen Gábor Önképzőkör könyvtára.

Rendszeres feldolgozás 1879-től folyt az iskolában.

Vértesy Sándort 1919-ben dr. Kosztolányi Zoltán váltotta tisztjében, aki könyvkötőtanfolyamot is szervezett. Az ő nevéhez fűződik a Vértesy által megkezdett szakkatalógus folytatása is. 1936-ra átszervezte a könyvtár folyóirattárát, s elkészítette a szakkatalógus II. kötetét. 1938-as nyugdíjba vonulását követően Csorba Zoltánnak adta át feladatát. Az átadás évében az állomány 11.944 mű volt 19.741 kötetben.

Csorba Zoltán nevéhez fűződik az Aldhelm-kódextöredék megtalálása, valamint a könyvtár első kiállításának megszervezése. Csorba minden kötetet kézbe véve javította a korábbi katalógusok hibáit, s így könyvritkaságokra is rábukkant.

A ritkaságok közül a legjelentősebbek a következők voltak:

• Vitkovics-kódex töredéke (1864-ben Kiss Gyula református lelkész Szeremley József tiszadobi lelkésznek adta, ő pedig 1877-ben adományozta a könyvtárnak. Jelenleg a Lévay József Muzeális Könyvtárban őrzik),
• Szenczi Molnár Albert:Secularis Concio Euangelica, 1618,
• Kecskeméti C. János: Pázmány Péter Kalauzának Tizen Harmadik könyvére való felelet, 1622,
• Alvinczi Péter: Az Urnak Szent Wacsorairol való rövid intés az Szent Pál Apostol tanitása szerént, 1622,
• Aldhelm püspök 730 táján írt műve
• Ganfrédi pápai kapellátus Summája (ősnyomtatvány)
• Hugó kardinális Zsoltárokhoz írt Postillái, 1504

Csorba Zoltán munkájának a 2. világháború vetett véget. 1944 márciusától 1945 augusztusáig katonai célokra lefoglalták az épületet, így a könyvtár őrizetlenül maradt. Hírlaptára ekkor pusztult el és könyvállományának jelentős része is megrongálódott.

Az államosítás során a teológiai könyvek az avasi református egyházhoz kerültek, innen pedig a sárospataki Nagykönyvtárba. A megmaradt könyvek értékeinek feltárására csak az 1960-as években került sor, amikor Miskolc Város Tanácsa határozatot hozott s elrendelte a Lévay József Tudományos Könyvtár létrehozását. 

Az államosítás során a Földes Ferenc Gimnázium csak a könyvritkaságokat tudta fogadni, illetve az ifjúsági könyvtár örökölte az önképzőkörök könyvtári állományát. Az 1970-es években a könyvek nagy része átkerült innen a Lévay Könyvtárba. 

Az egykori református gimnázium helyére a Zrínyi Ilona Leánygimnázium költözött, majd a rendszerváltás után a református gimnázium visszakapta egykori épületét. Ekkor kerültek vissza a Lévay Gimnáziumba a Földesben őrzött iskolai értesítők.

Részletek

(2014. március 23. vasárnap, 15:39)